Ne feledd, magyar vagy!

Közeleg a népszámlálás Romániában, ahol meg kell vallani nemzetiségünket, vallásunkat. Fontos, hogy részt vegyünk ezen a folyamatban. Valljuk meg magyar nemzetiségünket és zsidó vallásunkat! A népszámlálásról információk a www.nepszamlalas.ro honlapon, illetve az összes RMDSZ irodában található

Halottainkért

Október 9.-e a romániai Holokauszt emléknapja. Hetven évvel ezelőtt, 1941-ben ezen a napon kezdődött a zsidók tömeges deportálása Romániából. Marosvásárhelyen, a Kossuth Lajos utcai emlékműnél, a népirtás áldozatául esett 7549 zsidó emléke előtt adóztak.

Az 1940 és 1944 közötti időszakban Románia a náci Németország szövetségese volt. Ez idő alatt több zsidóellenes pogromot hajtottak végre az országban. Marosvásárhelyről és környékéről közel 10000 zsidót deportáltak.

Béke poraikra!

Hétfőn, október 10-én Marosvásárhelyen is megemlékeznek a Holokauszt napjáról, az Iskola utcai zsinagógában tartandó vallásos szertartáson. 11 órakor a Kossuth és Malom utca kereszteződésében levő emlékműnél a kegyelet koszorúit helyezik el a Holokauszt áldozatául esett 7549 zsidó emlékének adózva.

Târgu Mureşul (Marosvásárhely) a constituit din vechi timpuri un leagăn de străveche civilizaţie umană, pe care s-au descoperit numeroase dovezi materiale ce atestă vechimea, permanenţa şi continuitatea de viaţă istorică, începând cu epoca neolitică, până în perioada feudală timpurie (sec. IX-XIV), când se fac cunoscute primele menţiuni documentare a localităţii. În istorie a fost centrul cultural, educaţional şi economic al Ţinutului Secuiesc.

Primele famili evreieşti au venit în perioada principelui Apafi Mihály în localitatea Náznánfalva din apropierea oraşului. Numai treptat au putut muta în Târgu Mureş. În secolul al XIX-lea din cauza congresului din Budapesta viaţa religioasă a funcţionat în două comunităţi: ortodoxă(strada Knöpfer Vilmos, astăzi Brăila) şi status quo ante (strada Şcolii, astăzi Aurel Filimon). Chiar dacă neologismul n-a prins rădăcini în oraş şi a avut loc holocaustul, totuşi evreii spun că sunt maghiari de religie evreiască.

(Marosvásárhely) העיר

העיר העבר ההונגרי. ההיסטוריה של הונגריה. אתה לא יכול להכחיש את זה, כימחצית מאוכלוסיית עדיין בהונגריה. זו זהות הונגרית (כל בהונגריה) לחקור את העם היהודיהמקומי. הם אומרים כי כשם ההונגרים, ההונגרי הונגרי פרוטסטנטים או קתולים.

האטרקציות העיקריות הן מרכז העיר. הטירה נבנתה בשנת 1469. זה הוא הגדול ביותר באזור.החצר נמצא מוזיאון ההונגרי של היסטוריה כנסייה גותית פרוטסטנטית. מעניין, כי אין שעון גדולעל המגדל. כל יום בשעה 12:00 פעמונים.הכיכר המרכזית, אתה חייב לשתות קפה במרפסתולהסתכל על המבנים הישנים.בארוק בכנסיות הקתוליות, ממש כאילו היו בווינה. מי אוהבלהסתכל על ארמון התרבות של תרבות, שם יש תיאטרון ענק. התיאטרון אגדות ישן צבוע על הקיר הפנימי.אגדות אגדות הונגרי הישן. הארמון ליד העירייה, שם הוא מגדל גבוה. כאן אתה יכול לעלות. הכל נראה בית הכנסת במרכז העיר, עיר חדשה של בניינים גבוהים, מפעליםבכפרים.

Pészách

Az alig több mint kétszáz lelket számláló marosvásárhelyi zsidó hitközség már hétfőn, április 18-án elkezdte a nyolcnapos zsidó húsvét, a pészách (páska) megünneplését. Az évezredek óta tartott ünnep jelentőségéről, a hagyományok megőrzéséről és a kóser ételekről a helyi hitközség vezetőjével, Ausch Sándorral beszélgettünk.

Az egyik legnagyobb zsidó ünnepen a közösség tagjai az Egyiptomból való szabadulásra emlékeznek. Az Ótestamentumban meg van írva, hogy Mózes elment a fáraóhoz és felszólította, hogy engedje szabadon a zsidó népet.
Az Egyiptomból való kivonulást népünk egy forradalom nélküli felszabadulásnak tartja, és nagy jelentőséget tulajdonít neki. A tíz csapás nyomán a fáraó már nemcsak hogy elengedte, hanem elkergette a zsidó népet Egyiptom földjéről. A kivonulás és az azt követő negyvenévi pusztai vándorlás tulajdonképpen a zsidó nemzet születését is jelentette, hiszen a pusztai vándorlás során kaptuk a tízparancsolatot, ami nemcsak a zsidó hit alapja, hanem általános jelleggel is bír, erkölcsi alapja a társadalomnak.

Széder est

A rabságból való szabadulás ünnepét az évszázadok során mindig megtartották a zsidók. A törvények szerint a zsidó húsvét Jeruzsálemben 7, a provinciában nyolcnapos ünnep. Azért tartanak eggyel több napos ünnepet a sokfelé élő zsidók, mert a világ különböző részein nem ugyanakkorra esik a napfelkelte és napnyugta.
A húsvéti ünnep tele van szimbólumokkal. Az ünnep első két napján tartják a széder estet. Ezt minden zsidó családban meg kellene ünnepelni, emlékezve, hogy Jézus is felment Jeruzsálembe megünnepelni a zsidó húsvétot. A világháború előtt a marosvásárhelyi zsidók is családonként, barátaikkal együtt tartották a széder estet.
A tradíció szerint a széder vacsorát a legidősebb férfi családtag kell levezesse. Csakhogy a koncentrációs táborokban mind odavesztek az idős családfők, így hosszú évek óta a széder vacsorát Marosvásárhelyen közösségben, együtt tartjuk, általában 130–140 tag vesz részt ezeken. A vacsorát levezető személy a Hágádából olvassa el a kivonulás történetét, megáldja az ételeket, a bort, és különböző hálaimákat mondunk. Szigorú hagyaték, hogy minden zsidó gyereknek tudnia kell a kivonulás történetét. Ezért az a szokás, hogy a vacsora legfiatalabb résztvevője kérdéseket tesz fel, amire a mesélő válaszol. Ahhoz, hogy a gyerekeknek legyen türelmük végigülni a több óráig is elhúzódó szertartást, a kovásztalan kenyér, a pászka megtörésekor egy kis darabot elrejtenek. Ezt a gyerekek megkeresik, és ajándék fejében visszaadják a mesélőnek. Mivel az Egyiptomból való kivonulás csodával határos volt, az este folyamán mindenki elmesélheti a vele történt csodákat. Egyébként Marosvásárhelyen héber, román és magyar nyelven mondjuk el az imákat – mondta Ausch Sándor.

Mi van az asztalon?

A szépen megterített asztalon van egy kis csont, ami az áldozati bárányt jelképezi, ugyanakkor dió-alma-méz-bor keveréke, ez a sarat szimbolizálja, amiből a téglát vetették a rabságban levő zsidók. Nem hiányozhat a sós víz, ami a könnyeket jelképezi. A nyomorúságot jelentő keserűgyökér, torma és az ünnepi áldozatként értelmezett sült tojás is helyet kap az asztalon. A marosvásárhelyi közösség a borjúhúst, amiből a tokány készül, a nagyváradi zsidó közösség kóser vágóhídjáról kapja, míg a bort és a kovásztalan kenyeret Izraelből. (Az ünnep érdekessége, hogy a hagyományokat szigorúan megtartó zsidók a nyolc nap alatt csakis kovásztalan kenyeret, vagyis pászkát esznek). Az asztalon van még egy díszes pohár, amelyikben bor van. Az ajtó nyitva áll, mert a hagyomány szerint bármikor beléphet a terembe Illés próféta, hogy elfogyassza a számára kitöltött bort.
Gyermekkorában mindig nagy izgalommal várta, hogy az ajtón valóban belépjen Illés próféta – mesélte Ausch Sándor. A borhoz kapcsolódik az a szokás is, hogy a vacsoránál négy pohárral kell meginni belőle.
A széder estek mellett a zsidó ünnep első és utolsó két napján délelőtt istentiszteletet tartanak a zsinagógában, a legutolsó napon a halottakért imádkoznak.

Mit hoz a jövő?

Ausch Sándor szerint a hagyományok, a törvény által előírtak szigorú betartása segítette hozzá a zsidó népet, hogy az évszázadok során fennmaradjon. „Csodával határos módon a zsidó nemzet 2000 éven keresztül megmaradt. Isten, ígéretéhez híven, megtartott minket és amint megígérte a hazát, földet is adott nekünk. Azt nem tudom, milyen jövő vár az egyre fogyatkozó marosvásárhelyi zsidó hitközségre. A közösség megtartása érdekében a vegyes családokban született gyerekeket, fiatalokat is bevonjuk, illetve megpróbáljuk bevonni a közösség életébe, tevékenységeibe” – zárta beszámolóját a hitközség vezetője.

Vérvád

A nyolcnapos húsvét idején a zsidó családokban gyakran főznek céklalevest, hiszen ez az egyik a megengedett ételek közül. Ausch Sándor szerint részben ezért a piros színű levesért érte a történelem során többször vérvád a zsidókat. Legutóbb 1882–1883 között a magyarországi Tiszaeszláron vádolták meg azzal a helyi zsidó közösség tagjait, hogy egy keresztény gyermeket meggyilkoltak és a húsvéti szertartáskor rituális célokra használták fel a vérét. A marosvásárhelyi zsidó hitközség vezetője szerint, aki egy kicsit is ismeri a zsidó kóser konyhát, az tudja, hogy a törvény tiltja a vér használatát, elfogyasztását. Az állatok levágásakor különös figyelmet kell szentelni annak, hogy a húson ne maradjon vér, ennek érdekében legalább egy órán át sóban tárolják.

Vásárhelyi Hírlap (5. évfolyam 79. szám)